A középszintű spanyolérettségi két írásfeladata láttán biztosan megnyugodtak a vizsgázók

május

24.

általános

„Összességében a középszintű feladatsor nem volt könnyű, reméljük, ennek ellenére jó eredmények születnek, és a diákok a sikeres érettségi után sem fejezik be a spanyol nyelv tanulását" - mondta a középszintű spanyolérettségiről az Eduline által megkérdezett egyetemi oktató. A mai spanyol érettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának.

„Évről évre egyre többen tanulják a spanyol nyelvet világszerte, itthon is többszörös a túljelentkezés a spanyol két tannyelvű tagozatokra, a spanyol nyelvi előkészítő osztályokba, a spanyol nyelvet második (vagy akár harmadik) idegen nyelvként kínáló középiskolákban pedig körülbelül 10 ezer diák tanulja a nyelvet. Így nem meglepő, hogy idén spanyol nyelvből középszinten 83 helyszínen 303, emelt szinten 24 helyszínen 380 vizsgázó tett írásbeli érettségi vizsgát”

– mondta az Eduline-nak Berkics Erika, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar adjunktusa.

Kiemelte, hogy az írásbeli feladatsor felépítése minden idegen nyelvből azonos, és akik az érettségire készülve megnéztek vagy meg is oldottak néhányat a korábbi évek spanyol feladatsoraiból, azoknak a feladattípusok is ismerősek voltak: hiányos szöveg kiegészítése megadott szavakkal, igaz-hamis állítások, rövidebb-hosszabb kérdésekre adott válaszok a szöveg alapján, illetve prepozíciók behelyettesítése, igeidők-igealakok, névmások használata a nyelvhelyességi feladatsorban. A spanyol írábeli vizsgákon a szövegek témái gyakran híres emberek, neves események, ünnepek, technológiai és tudományos érdekességek, egészségmegőrzés vagy az állatvilág rejtelmei, ez idén is így volt.

„Mivel a közép- és az emelt szintű vizsgán is autentikus, csak kis mértékben adaptált szövegekkel találkozik a vizsgázó, a középszintű vizsgán is már elvárt spanyol nyelvtan és szókincs elsajátításához a heti három tanórán túl sok önálló vagy informális nyelvtanulásra van szükség. Szerencsére ehhez számtalan, az interneten ingyen elérhető színvonalas spanyol nyelvű tartalom is segítséget nyújt. A feladatsorok szövegeihez hasonló szövegeket bőven találunk a spanyol vagy a latin-amerikai hírportálokon és kulturális, gasztronómiai, turisztikai, irodalmi weboldalakon; számos, nyelvtanulást segítő weboldal is van. Az elpais.com hírportált talán nem sűrűn látogatják a nyelvtanulók, de jó társ lehet a felkészülésben a muyinteresante.es weboldal a legkülönbözőbb témájú rövid cikkeivel vagy a ver-taal.com videói értést ellenőrző feladatokkal a hallásértés fejlesztéséhez” – magyarázta.

A pécsi egyetem oktatója szerint a szövegek szókincse több feladatnál nehéz volt. „A sün kedves állat, de a róla szóló szövegből az derül ki, hogy a Spanyolországban élő sünök invazív fajtának számítanak és tartásuk, szaporításuk vagy értékesítésük tilos az országban.  A termálfürdőkről szóló szöveg is megizzaszthatta a vizsgázókat, csakúgy, mint a bohócdoktorokról szóló, amelyből hiányoztak az elöljárószavak. A spanyol ünnepekről és az online tanulásról szóló szövegek nyelvtani ismeretek mérését szolgálták, megértésük elengedhetetlen volt a jó megoldáshoz” – tette hozzá.

Berkics Erika úgy véli, a középszintű vizsga két írásfeladata láttán biztosan megnyugodtak a vizsgázók, ismert témakörből merített mindegyik: az egyik egy otthonról végezhető állást hirdető cégnek írt érdeklődő levél, a másik vélemény írása egy internetes oldalra a házimunka egyenlő megosztásáról a családtagok között.

„Összességében a középszintű feladatsor nem volt könnyű, reméljük, ennek ellenére jó eredmények születnek, és a diákok a sikeres érettségi után sem fejezik be a spanyol nyelv tanulását: a továbbtanulók az egyetemen is fejleszthetik, használhatják nyelvtudásukat, évente több száz egyetemista utazik Spanyolországba Erasmus-ösztöndíjjal, és Latin-Amerikába is egyre többen eljutnak részképzésre vagy szakmai gyakorlatra” – mondta.

„Azoknak, akiknek a középiskolában nem volt lehetőségük spanyolul tanulni, vagy a megszerzett tudásukat tovább szeretnék bővíteni, a  Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara a közeljövőben egy olyan gyakorlatorientált „idegen nyelvi és interkulturális mediátor” alapképzést szeretne kínálni, amelyben a hallgatók újlatin nyelvekből – köztük spanyol nyelvből is – magas szintű nyelvtudást érhetnek el: a hat féléves képzés kezdő szintről lehetővé teszi a legalább B2-es nyelvtudás elérését, a középszintű spanyol érettségivel rendelkezők esetében pedig a nyelvtudás C1 vagy C2 szintre emelését” – emelte ki a PTE adjunktusa, hozzátéve: a modulrendszerű képzés célja, hogy a hallgatók előzetes képzettségüknek és érdeklődésüknek megfelelően eltérő súlyú képzést kapjanak mind nyelvileg, mind – a spanyol nyelv választása esetén a spanyol nyelvű kultúrák terén, valamint általános társadalomtudományi és humán műveltségi körökben.

„Tehát olyan nyelvekből is kaphatnak intenzív felkészítést, amely nyelveket nem, vagy alacsonyabb óraszámban tanultak a középiskolában, mint például az újlatin nyelvek. Mindezt annak érdekében, hogy a választott nyelvekből teljes értékű nyelvi és kulturális közvetítővé és keresett munkavállalóvá váljanak a hároméves képzés végére. A képzés kidolgozásában a Debreceni Egyetem kezdeményezését követően a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara is részt vett, és ezeken az egyetemeken lesz elérhető az érdeklődő hallgatók számára. A magas szintű és magabiztos nyelvtudás két vagy több nyelvből - sokoldalú ismeretekkel együtt - számos munkakör betöltéséhez elengedhetetlen: vállalatoknál, hazai és nemzetközi szervezeteknél, minisztériumokban, önkormányzatoknál, idegenforgalom területén és a tömegkommunikációban is” – mondta.

Forrás: eduline.hu